AaronicWorksInc

    Szóval az van, hogy elmúlt 2019. Ami egyébként ha csak a képregényes frontot nézzük, a leges leglesújtóbb év volt: 8 darab/epizód/oldal jött ki, ami siralmasan kevés, mikor régen az átlag volt az 20 is. Már amikor.

   

    De ezek szerint elmúltak azok a napok, mikor több időm volt rá, még a szezonok idején is, mióta rendes munkahelyem van, erre nincs igazán lehetőség; vagy előre dolgozok akármin. A karácsonyi két pinup(?) még időben jött ki, időt is szántam rá, szartam rá a játékokra, képregényekre, bármire (még a The Mandalorian-ra, amiből még mindig csak az első részt néztem meg... és egy baromi nagy szó, pedig én a sorozatokkal nem vagyok barátságban, de nincsenek megutálva, egyszerűen az én olvasatom szerint egy ultrapasszív tevékenység, amit fenn kell tartani, mert ha kihagysz egy "kis" időt, akkor kvázi baszhatod, és akkor vedd fel újra a ritmust. Mondjuk regényciklussal jártam így, szóval eképp sikerült csak a Trónok Harcából újra elolvasni x fejezetet vagy 3x is...); csak legyen karácsonyi valami. Mert amúgy az is ritka volt tőlem. Vagy bármikor. Augusztus 20.-ára mikor adtam ki bármit a kezemből? Sose! szinte mindig jelentkezett vmivel akkor.

   

    Ha időm nincs, akkor ihlet se nagyon, és kicsit visszapörgettem az eddigieket, és sajnos megint elfogott egyfajta undorféleség, illetve az önkritika, hogy ezeket miért csináltam meg - pedig amúgy én kifejezetten büszke vagyok ezekre (annak ellenére, hogy büszke nem szoktam volt lenni. A büszkeség az ego tápláléka, márpedig én nem fogom a sajátomat etetni. Az ego az rossz, bűn, fertő, pfej! Még úgy is, hogy belátom. rajzolni a lassan 31 éves fejemmel még mindig úgy csinálom, mint amikor komolyabb programokat kezdtem el használni... és ennyi. "A tudományom" úgy látszik, nem fejlődik, csak stagnál. Ami azért jézusi kor körül eléggé gáz, főleg ha úgy volt, hogy szeretnék ezzel kezdeni valamit...
  

     ... de nem biztos, hogy tudok. Nekem ez a 3 legnagyobb ellenségem van még mindig: az idő hiánya, az ihlet hiánya és a fejlődés hiánya. De lehet hogy fellép a motiváció hiánya is, pedig számomra örömteli dolog az, hogy az elmúlt x év folyamán kaptam egy visszajelzést/visszacsatolást, hogy "hm, ez a karaktered nekem bejön". S mikor lehetne építeni is rá, akkor dőlnek dugába a tervek. Mondjuk tök mindegy, mert semmit se agyaltam ki, csak foszlányok vannak. És ennyi. Csakhogy a foszlányok azok foszlányok, össze is kéne rakni, hgy működjön, de még az sem. Szóval lehet emiatt a 4. tényező miatt is lehetne akár borítékolni, hogy bizony én elfáradhattam. Azért csak feltételes módon, mert azért még nem szeretném, hogy vége legyen. Pedig mások is letették a lantot, ki magától, ki pedig azért, mert nem tud két vasat tartani a kezében. Sajnos. Pedig nálam sokkal tehetségesebb, ügyesebb emberekről van szó, akik rám is hatással voltak - még ha nem is látszott az enyéimen. Ja és az új, engem lehangoló dolog: a táblagépemhez kapott program csak 2 évig volt jó, s most licenc nélkül vagyok, és a Clip Art Studio-n kívül igazából nem értek más programhoz - talán a SAI van meg, de az olyan, mint a '99-es CTR: csak a nosztalgia miatt venném elő, de ha már itt van a remasterelt CTR, ami 5x jobb(!) mint az eredeti, mert többet tud kínálni - amit az eredeti is nyújthatott volna, legalább x karakter lévén, bár a technikai limitáltságból adódóan még elnézem. Szóval belekóstoltam a jobb progiba, ami többet is tud adni nekem - és nekem az kell. (vagy megtanulom a PhotoShop használatát, de az idő... meg az nekem túl vad)

    Szívesen idevetettem volna még 1-2 dolgot, amiktől én nap mint nap tartok, de nem feltétlenül ide kívánkozik. Legyen annyi elég, hogy részemről a jövő nem éppen fényes, szóval én tartok attól, hogy a '20-as évek nem lesznek különbek a '10-esektől. Sőt, rossz értelemben véve túl fogja szárnyalni, és szomorúan konstatálom, hogy ennek a szemlélője is leszek. Mert sajnos, ez is kihatással van arra, amit x éve még nagyobb elánnal csináltam, de a 4 tényező mellé egy újabb már csak egy plusz koporsószög lenne. Ami nekem, nem hiányozna.

    De örömteli dolgokat is felhozok, íme pár:

• Nagybácsi lettem
• A tyúkszarosabb célok el lettek érve azért
• Aránylag megtanultam nem eszetlenül költekezni (attól még nem vagyok előrébb...)

(*: már ha tényleg lesz végre időm 'sszameg )